2009. május 28., csütörtök

Frász

Az alábbi videón az látszik, hogyan NEM ütötték el Jevát fotózás közben.





(Igen, nekem is volt az érzésem a videó megnézése után, hogy ott és akkor valószínüleg szörnyethalt. De most beszéltem vele telefonon és él.)

A történet kinagyítva:

Teherautó sőför

Mióta napi 220 km-t vezetek olyan lettem, mint azok a dobozos teherautót vezető sofőrök, akik árkon-bokron kereszül is 130-cal mennek, tolják maguk előtt az autókat, miközben cudarul káromkodnak. Már csak meg kéne tanulnom hegyeset köpni, hogy teljes legyen az összkép.

2009. május 24., vasárnap

Okosvicces

Sikerült Kisvakond új "barátjával" - aki lány - megismerkednem (Tudod, nekem sok barátom van, aki lány. Aha, nekem meg tollas a hátam!). Szerinte okos vagyok és vicces (abba most ne menjünk bele, hogy hogyan jutott erre a következtetésre, biztos nem elhamarkodottan ítélt). Mindeközben Kisvakond arcát fürkésztem, aki azon gondolkodott, hogy mi lenne, ha most TÉNYLEG okos és vicces lennék.

2009. május 23., szombat

Szombati munka

Aki azt gondolja, hogy péntek 13 az balszerencsés nap az még nem dolgozott útépítésben. A szombat 23 éppen úgy lehet totál csőd. Kezdve ott, hogy hajnalban kelsz, teljesíted a kutyád és saját szükségelteid, majd elkocsikázol a 120 km-re lévő munkahelyedre, szigorúan hegyek-völgyek-falvak közt lavírozva, mert a cégnek nincs pénze pályamatricára (amit nem mellesleg én (is) építettem vérrel-verítékkel). Majd beesel épp kezdésre. Kicsit kifújod magad. De többre nincs is idő, áll a gép, mi f... van?! Anyázás. Ma már nem megyünk innen haza, az tuti. Újabb anyázás. Pillanatok alatt kiderül, hogy a tegnapi gebasz, hogy elfogyott a gázolaj az smafu ehhez képest (telepvezető azóta kirúgva, ilyen a válság 20-an állnak a helyedre). Most éppen megloptak minket, az összes gázolaj eltűnt, a rendőrség helyszínel, mi pedig várunk a csodára.
Befut a kollega, menne ki fúrni, de szomorúan konstatáljuk, hogy múltkor elfeleljtett tankolni, szóval nincs benyó a gépben. Nevedgélés, ami igazából anyázás. Tankolni szombaton nem lehet, mert elkap a APEH és seggrepacsit kapunk, hogy szombaton is dolgozunk. Pedig most igazoltan dolgozunk, az állam bácsi engedélyével. Akkor sem lehet tankolni és pont.
Végül elindul fúrni, de a felénél kifogy a benzin. Nem nevetés, lassan inkább sírás. Tankol. Majd ha mindez nem lenne elég, kifogy a víz is. Most sírás. Még szerencse, hogy útépítés, lejmol a lajtoskocsiból vizet. Odakint anyáznak, hogy kiürült a lajtoskocsi. Majd anyáznak, hogy fúrunk. És anyáznak, hogy a betöméshez tőlük kérünk aszfaltot.
Idebent egyenlőre minden rendben, indul a keverés. Mintvétel, mosolygás, integetés, pacsi. Munka jókedvvel-bőséggel. Beszarik a döngölő. Anyázás.
És még dél sincs.

2009. május 22., péntek

Nem nő

Néha elkap az őrület, hogy egy jó csajos blogot kéne írni. Bulikról, csini rucikról, cipőkről és pasikról. Aztán rá kell jöjjek, hogy nem járok bulikba, nincsenek csini rucijaim és többségében ronda cipőim vannak, ráadásul a múltkori blogtalin kiderült, hogy nem is vagyok nő. Valamit nagyon elcsesztem, bakker.

2009. május 20., szerda

Szinek

A világ alig pár perccel ezelőtt fordult ki sarkaiból, mikor rájöttem, hogy a kék borítójú jelzőkréta, csomagolásán bíbor felirattal voltaképp zöld színű.

Álomország tengerpartján

Csokis- és fagyis papírokon millió egy lehetőség, lehet nyerni álomutazást, álomautót, álomlakást, álomkonyhát... Úgy szeretnék nyerni, de nekem nem lehet. Már a játék örömétől is megfosztanak. Én nem ehetek fagyit, meg csokit. Szar az élet, komolyan. Pedig úgy rámférne egy álomutazás.

Megbukott

A "nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" dolog megbukott. "Mindenki" nem olvas blogot.

2009. május 19., kedd

Fordítva

Nekem az fel sem tűnik, hogy minden csap a laborban fordítva működik, vagyis a piros jelzésű a hideg, és a kék a meleg. Csak akkor kapcsolok, mikor valaki már üvölt, hogy: "baaaaaaaaazmeg, leforráztam a kezem!"
Az otthoni konyhai csap is így működik. Szegény Plüsskutya 3 napig meleg vizet kapot inni Anya jóvoltából. Még szerencse, hogy van dugi vizestála a fürdőszobában is.

2009. május 18., hétfő

Közúti ellenőrzés

Túl vagyok életem első közúti ellenőrzésén. Meglepődtem, hogy megállított. Aztán meg alig találtam meg a forgalmit, mert a srácok jól eldugták, közben hülyeségeket beszéltem, hogy enyhítsem a feszültséget (mármint az enyémet). Majd mikor megtaláltam épp csak vetett bele egy pillantás és már el is engedett, mert jókislány vagyok, be voltam kötve, volt fényszóróm és nem mentem gyorsan... csak utána.

Azért sem fogok megőrülni

Ha dühös vagyok rendre hülyeségeket álmodom, most például szavalóversenyen voltam ágytársammal és Ty Penningtonnal. Mindketten valami nagyon bugyuta gyerekverset mondtak, azzal a különbséggel, hogy ágytársam pucéran állt ki szavalni, ami a hölgyek körében osztatlan sikert aratott. Végül csak álltak a színpad szélén vigyorogva, miközben én totál kikelve üvöltöztem, hogy egy rangos szavalóversenyre nem illik Zelk Zoltán verset mondani, mert ennyi erővel akkor egy ötéves is indulhatot volna. A kiabálásomat megszakította egy 20 főből álló gospel kórus, akik énekelve adtak elő valami szívbemarkoló verset. A közönség soraiból meg felhangzott a sutyorgás, hogy ez mekkora lehetőség ezeknek a szegény afrikai éhező gyerekekenek, hogy ide jöhettek énekelni. Persze meg is nyerték a versenyt, én pedig újból kiabáltam, hogy nem lehet gyerekverssel indulni ilyen helyen.
Aztán álmodtam egy anyukáról is, aki egyedül nevelte a kislányát. Azért egyedül mert a férjének emlékezetkiesése lett és azt képzelte, hogy a kislány az ő előző feleségétől van, ezért el akarta lopni. A pasi mivel nem volt közveszélyes ezért szabadon jött-ment, így reggelente a gyorsvasuton találkozott a nővel és a kislánnyal. Így minden reggel a nőci tiszta para volt és menekült a pasi elől. Majd bepakoltam egy mosógatógépbe és megszólalt a telefon, hogy fel kell kelnem.
Sajnos ugyanolyan döhösen keltem fel, mint ahogyan lefeküdtem, ezen még az idióta álmaim sem segítettek. Most ott tartok, hogy Xanaxos képes lennék egy csepp vízbe belefojtani, majd felnégyelni és kiszögezni a kapujukra. Vagy kocsi után kötni és néhány másodperc alatt 100-ra gyorsulva hazáig húzni (95 km). Vagy ...

2009. május 17., vasárnap

Heti pasi

Lassan heti pasi rovatunkat át kell nevezem vasárnapi pasira, mert általában csak vasárnapra jutok el odáig, hogy némi információt összebányászok az éppen aktuális kiszemelt példányról. El kell mondanom, hogy nem könnyititek meg a dolgom, Jensen A. és Paul W., mi jöhet még ezek után?!

Elmondom: e heti pasink igazából Hibus kedvence. Be kell vallanom, hogy soha a büdös életben még nem hallottam a The cat empire nevű együttesről, de azt tudtam, hogy Hibus nem hallgat szemetet. Szóval rákerestem (google a mi barátunk), aztán nem tetszett, és arra gondoltam, hogy itt aztán valami tévedés van. Mi a fenének áradozik valaki egy pasi hangjáról, ha nincs is neki? Aztán rá kellett jönnöm, hogy valószínüleg két énekese van az együttesnek, én pedig kapásból belenyúltam a rosszabbikba. Miután sikerült tisztáznom ezt az apró félreértést meg is találtam a valóban szexi hangú Felix-et (ohhh... már a neve is sooooooooo sexy).

Szóval Felix Riebl-nek azon kívül, hogy szexi a neve, még a hangja is az, és bizony mondom néktek megérne a pasi egy-két ajtócsapkodást. Van neki szép nagy orra (bukom a nagy orrú pasikra), van neki édi frizurája és borostája. És így ránézetre tutira tud polcot szerelni. Aztán még kommentben Hibus kifejti miért is vagyunk megőrülve a férfinem eme példányáért.

És most mutatom a szexi hangját is:




2009. május 14., csütörtök

Mese az összeszedett posztról

Úgy szeretnék egy szép összeszedett posztot írni arról, hogy milyen szépen telnek a napjaim, de már ebben a mondantban is sikerült két ellentmondást is összehoznom: miszerint én soha az életben nem írok összeszedett posztot és nincsenek jó napjaim.
Köhögésivírusommal sikerült jó néhány embernek szar hetet szereznem, Macesz és Anya is betegek. Az enyém lassan náthává szelidül, ami hála Xanaxosnak soha sem fog elmúlni, mivel a pasinak kényszeres szellőztethetnéke van, ami azt jelenti, hogy örökké kereszthuzatott csinál a laborban és a kocsiban, amitől nekem estére leszakad a fejem és a vesém. Egyébként meg egy fasz, de ezt már tudtam rég. Igazából alig várom, hogy eltünjek Makóra, összebútorozzak az ágytársammal és revansot vegyek a norvégiai három hónapos szűzi életemnek.
Aztán még az is van, hogy elkezdtük az M6-ost, amitől már most kivagyok. Három magatehetetlen laboránst próbálok irányítani, az egyik ebből 100 km-re arrébb van, a másik kettő meg szimplán hülye. Lesz egy-két fehér hajszálam mire végzünk.
A fehér hajszálakról jut eszembe, hogy megint fodrásznál voltam, a hajam most vörös, vagyis inkább piros, és határozottan égnek áll. Gyakorlatilag úgy nézek ki, mint Pumukli, ezzel is gyarapítva a rajzfilmfigura imagemet.
Most hirtelen ennyi, vagyis még jövök egy játékkal Ciczának, de ahhoz még össze kell szednem magam. Aprópó, valaki tudja mi történt Ciczával? Miért van blogszünete? Remélem semmi komoly, csak pihen kicsit. Utálom a blogszünteteket, mert aggódom. Hallod Cicza?! Adj életjelt!

2009. május 10., vasárnap

Heti pasi

Oké, következő heti pasink igazából Szisza "pasija". Így majd kommentben ő szépen elmagyarázza, hogy miért is "bízna meg benne olyan jól".
Kezdetnek legyen annyi, hogy a heti pasink Jensen Ackles. Sajnos e bejegyzésben sem lesznek képek, csak linkek, mobil netemnek köszönhetően, de igyekszem nyálcsorgatóan szép képeket betenni.
Hogy kicsoda Jensen Ackles? Hogy nem is ismeritek? Hát... be kell, hogy valljam, én sem. Kb. annyit tudok róla, hogy van az a sorozat a Viasat3-on, amit későn adnak és folyik benne sok vér és misztikus, és ez nekem éppen elég, hogy ne nézzem, mert tutira nem tudnék aludni. (Azt hiszem ugyanebben a sorozatban szerepel még a Gilmore Girls-ös Dean is, akitől egyenesen a hideg ráz, szóval ő a heti pasis sorozatunkban soha, de soha nem fog szerepelni, legfeljebb talán majd akkor ha serkenni kezd a szakála, de az nem mostanában fog bekövetkezni.)
Nah, de vissza Jensen Ackleshez. Kezdem ott, hogy szerintem ő túl szép. Ami nem hátrány, ha színész vagy, vagy modell, de én szeretem, ha egy pasi arca nem ennyire szimmetrikus, kell azon valami olyan amitől karakteres lesz, legyen az egy nagy orr, sebhely vagy tudom is én. Egyébként sokat dob a srácon, hogy miután utánaolvastam, kiderült, hogy a szép pofi mögött egy igazi ördög rejtőzik. És be kell, hogy valljam ez volt az a pont, amikor szinte megkedveltem.
De megértem Szizsát is, mert szerintem Jensen Ackles nagyon hasonlít Z.-hez. Szóval szerintem tudat alatt választottál és most légyszi meséld el nekem, hogy miért is pont Jensen Ackles?

Macesz szülinap

Amikor érzed, hogy jó helyen vagy, jó időben, jó emberekkel az olyan mintha kinyílna a világ. Tudod, hogy egyszerűen működik. És hajnal kettőkor fizikális fájdalmat érzel, hogy haza kell menni, mert életed egyik legjobb beszélgetésén veszel részt. Remek Macesz szülinap volt, remek emberekkel. És tudod mit? Azt gondolom, ha Dodi azt mondja menj vele, hát menj vele. Neked most erre van szükséged és én mindenben támogatlak. Nagyon szeretlek és még minimum kétszer 25 év, az nagyon jó lenne!

2009. május 9., szombat

Nem szeretem Gesztesit

Azt hiszem életem egyik legrosszabb éjszakáján vagyok túl. Volt benne fulldoklás, hányásba torkolló köhögés, laktóz és egyéb allergia, 38 fokos láz, kisebb önkívület, vér, verejték és könnyek. És ebben nincs egy cseppnyi túlzás sem.
Viszont sikerült végre kiolvasnom két rosszullét között azt a könyvet, amit már 2 hete(!) olvasok. Ami gyakorlatilag minősíti magát a könyvet is. Nálam egy jó könyv kb. 1 napig tart, mert falom a betűket, és mert érdekel, leköt, izgalmas... stb. A Gyűrűk Ura mindhárom kötete nekem max. 2 nap. Egy vastagabb Harry Potter pedig egy. Életem legrosszabb könyve A babó egy hónapig tartott, mentségemre legyen szólva, hogy azzal minden Gyűrűk Ura rajongó egyetért, miszerint A babó a világ egyik legelcseszettebb fordítása. Köszönjük Göncz Árpi!
De vissza ehhez a könyvhöz, amit már két hete olvasok. Bulvár könyv. Magyar bulvár. Tudod az a fajta, amit a Storyban és a Bestben nyomnak. Az a fajta, amit Anyánál pont egy pisilés alatt végigolvasok. Ezt a könyvet Gesztesi Károly színművész írta. Ez után a könyv után egyszerűen Karcsi, és nincs utána semmilyen művész úr megszólítás.
Szóval a Karcsi. Régebben bírtam a pasast, Shrek magyar hangját. Örültem mikor összejött a Liptaival, főleg, hogy láttam azt a színdarabot, amiben állítólag... és igen ízzott körülöttük a levegő. A könyv után csak gratulálni tudok Klaudiának, hogy szétmentek, szerintem ez volt élete legjobb döntése, annak ellenére, hogy már ő sem szimpata.
De megint elkanyarodtam, nem lesz ebből összeszedett poszt érzem én. Nah, szóval, kb. a huszadik oldalon végre meg tudtam fogalmazni, hogy mi is a gebasz. Tudod, van az a szitu, mikor a barátnőiddel üldögélsz egy kocsmában, bárban, vagy akárhol és egyszer csak hozzátok csapódik a helyi vagány, a mata részeg kúróbajnok, aki a fejébe vette, hogy a közületek legcsinosabb lányt ő ma éjjel megdönti. Dumál, dumál az isten tudja miről, miközben önmagát fényezi, hogy mekkora kan ő valójában és micsoda menő gyerek. Egy ponton túl már ez annyira terhes, hogy hátra se nézve továbbálltok. Nah, ez a könyv is kb. erről szól. Gesztesi Karcsi Magyarország helyi vagánya, a mata részeg kúróbajnok.
A könyv nagyjából erről szól. Karcsi iszik, nőzik, néha szerepel ebben-abban, lenézi a pórnépet, akik miatt voltaképp ilyen jól megél. A stílusa olyan, minta egy átmulatott éjszaka után próbált volna minden egyes mondatot papírra vetni. Nevetséges. És két hétig tartott, mire elolvastam. Két hét, csak azért mert van az a hülye szokásom, hogy soha nem hagyok félbe könyvet. Áhhh... azt meséletem már, hogy milyen rettenetes éjszakám volt? És ezt csak tetézte ez a könyv.

2009. május 6., szerda

WTF

Nincs jó hetem, először is leterített megint a köhögővírus, miközben próbaszakaszokat gyártunk napi 1000 tonnával és ISO-ra is készülünk. Éppen ezért felejtős, hogy betegállományba vagy éppen szabira menjek. Így lázasan, fulldokolva dolgozom, én a munka hőse.
Szinte csak aludni járok haza, a barátaim arcát lassan el is felejtem. Plüsskutyát csak aludni látom, meg a hajnali séták alkalmával, mikor fáradtan vonszolja magát a parkban. Csak tudnám ő mitől ilyen kutya fáradt.
A humorom is elveszett, ma például már nem tudtam szívből kacagni azon, hogy Xanaxos délben bejelentette, hogy akkor ő most hazamegy, mert úgy sincs semmi munka. Miközben hegyekben álltak a jegyzőkönyvek és a fúrtminták, a szomszéd laborban pedig éppen idegösszeroppanást kapott az egyik kollegina a rengeteg munkától.
Annak viszont örültem, hogy felvetődött egy lehetőség, miszerint augusztustól közelebb leszek az ágytársamhoz, mi több egész karnyújtásnyi és egy ágyban fetrengésnyi közel. Persze ez azt jelenti, hogy a barátaimnak megint búcsút inthetek, mert fényévekben majd egyszer ha találkozunk, viszont tudok majd hozni nekik igazi hagymát.
Ez a bejegyzés igazából csak azért született, mert több napja gyakorlatilag csak fejben posztolok, ami jó, mert gondolatban frappáns vagyok és vicces; és nem jó, mert ha van időm végre leülni és bejegyzést írni mindent elfelejtek és kicsit sem leszek frappáns és vicces.
Fáradt vagyok és nyűgös, a firefox huszadszor nyeli el a kommentjeimet. Fáj a fejem és a torkom. Már most tele a tököm a világ összes autópályájával, és különben is: brü-hü-hüüü...
Igen, tudom. Ez utóbbi két mondat aztán végkép nem volt se vicces, se frappáns, de most ennyi tellik tőlem és worldpeace.

2009. május 4., hétfő

Pistike

Ma szembesültem azzal, hogy még sem "pistike" a hajam, mert egy bácsi hatalmas kezicsókolommal köszönt nekem a benzinkúton. Igaz, elvárta volna, hogy lemossam az ablakot, de az más tészta.

Pistike

Ma szembesültem azzal, hogy még sem "pistike" a hajam, mert egy bácsi hatalmas kezicsókolommal köszönt nekem a benzinkúton. Igaz, elvárta volna, hogy lemossam az ablakot, de az más tészta.

2009. május 2., szombat

Heti pasi

Gyorsan írnom kell egy heti pasi bejegyzést, mert a végén még megint múlt heti pasi poszt lesz belőle és az már ciki. Szóval az e heti pasi Ty Pennington. Meglepő, de nem az én fejemből pattant ki, hanem Jeváéból, de direkt jó, mivel ezen a héten a Viasat3 ismét műsorra tűzte a Nagy Házalakítás című sorozatot.

Szóval Ty Pennington. Jó pasi. Macesz szerint nem. De Macesz szerint meg Paul Walker az, aki szerintem nem. Ízlések és pofonok. Szívesen nyálaznék Tyról gyakorlatilag órákon kersztül, hogy milyen férfias, sármos, őrült és jó segge van, meg tud polcot szerelni (és bútorokat, meg házat építeni, szépen berendezni... stb.), ami nálam plusz pont és tizes skálán a maximális 11 pontot kapja ezért. Szóval nálam abszolút top ten. Leginkább a polc szerelés miatt. Rá kell jönnöm, hogy van valami szexi abban, ahogyan a férfiak az ütvefúrót fogják. Ez biztos valami tudatalatti dolog, ami az őskorból ered, ahol az volt a legférfiasabb férfi, aki erősen tudta markolni a szekercét és azzal képes volt zsákmányt ejteni. Szóval ami az ősasszonynak szekerce, az nálam ütvefúró. És valljuk be Ty Pennington mestere az ütvefúrónak, szögbelövőnek, fűrésznek... stb.

Igen tudom, hogy ebből a bejegyzésből gyakorlatilag senki semmit nem tudott meg Ty Penningtonról, max. csak azt, hogy nekem bejön a segge és hmmm... az ütvefúrója. De vígasztaljon benneteket az, hogy most képekkel is alá tudom támasztani nyáladzásom tárgyát.

(Ugyan itt: várom jelentkezését azon férfiaknak, akik tudnak polcot szerelni, lehetőleg félmeztelenül, az esti órákban, az ország észak-nyugati térfelén. Azt találtam ki ugyan is, hogy közülük választanám ki a leendő férjemet. Név és cím a szerkesztőségben.)

2009. május 1., péntek

Jó nekem

Azt kell mondjam szeretem a 21. századot. Itt van ugye az internet, meg a számítógép és bárhova vihetem netezhetem és írhatom a blogomat, ahol tetszik. Most épp Tamásiban a Nagyikámnál. Zseniális.

És azt is szeretem, hogy három nap pihenés, Xanaxos nélkül, mérgelődés és töszmörgés nélkül. Igaz, hogy marhára hiányzik az ágytársam, de hallhatom minden nap a hangját és az is szuper. Végül is Norvégiát is kibírtuk, az pedig három hónap volt. Szóval nyugi van és töltődés, egyedül Plüsskutya pörög ezer százalékon, mert macskák, zsenge fű, őzek és nyulak szaga és ő mint városi kutya tobzódik az élvezetekben. Csak akkor kerül homok a gépezetbe, ha eltünök a láthatáron, mert akkor pánik van és hiszti, egészen addig, míg elő nem kerülök. Gyakorlatilag szimbiózisban élnünk Plüsskutya meg én.