Asszociáló

Ciczától kaptam, de már az összes általam ismert embernél járt, vagy fel lettek kérve, de még nem írtak. Ezért én nem adom tovább, vagyis de. Olyasformán, hogy vegye, vigye aki akarja.
Egyébként szégyenlem, de nekem csak ennyi jutott eszembe:
Puliszka: kistermetű, ősi magyar kutyafajta, a pulival rokon, bár annál jóval kisebb. Régebben rágcsálók írtására használták, manapság öleb. (Plüsskutya pl. simán lehetne puliszka.)
Esztergál/ás: Régi gyerekjáték, amit egy búgúcsigához hasoló pörgettyűvel és botokkal játszottak. A pörgettyűt megpörgették és botokkal egymás felé lökdösték. Akinél megállt az veszített.
Talicska: Magas alkoholtartalmú gabonából erjesztett itóka. Hungarikum, mint a pálinka. "Ide nekem egy talicskát!"
Abrosz: Vas megyei népviselet. Az lányok, asszonyok hordták, sokrétű alsószoknyáikra egy díszes abroszt húztak.
Bakancs: Csótányhoz hasoló rovar, ami ha megijed ragacsos váladékot enged ki magából.
Lárva: Gusztustalan fekélyes kiütés.

Tegnap este még eszembe jutott, hogy nálam a
perkáta: Agyagból készült edény. Öblös, kancsó formájú.
viola: Fúvós hangszer.

Festés

A visszakapott áramdíjból festéket veszek és gipszet. Ki fogom festeni a kecót. És normálisan leglettelni. Most lassan fogok haladni, türelmesen. Minden huplit kijavítok. Kifestek szalmasárgára, áttologatom a bútorokat és boldog leszek, tudom.

Torna

Aki szerint a pilates csak valami vékonyka torna, az vagy hazudik, vagy soha életében nem volt pilatesen.
(Réz sajgó izmai vagyok)

Túl sokat

Tegnap óta fájó sebként ragadt bennem Plüsskutya és az állólámpa említése. Azóta is egyfolytában ezen gondolkodom. És minnél többet gondolkodom, annál inkább rosszulesik.

Bahhh...

Meg lettem dicsérve, mármint a vérem. Vagyis az eredményem. Szóval egészséges vagyok, mint a makk. Leszámítva azt, hogy bármilyen emésztés segítő pirulát próbált felírni mindben volt laktóz. Emésztéssegítőben, laktóz. Vicces. (Nem, igazából egy cseppet sem az.)

Engedve a nyomásnak

A stat szerint Ty Pennington neve a hívószó, melyre gyűl a vad. Volt aki a feleségét akarta nálam megnézni, illetve csak úgy rám kattintott a messzi USA-ból, mert engem dobott ki a gugli. Igazából el tudom képzelni, amint több száz (igen, ekkora nagyságrendről beszélünk) nyálcsorgató nőnemű egyed Ty Pennington után keres a neten - én ezt igazán meg tudom érteni, de komolyan - aztán nálam köt ki, ahol nincs semmi, csak egy youtube-os link, meg pár odavetett szó magyarul, amit minden bizonnyal képtelenek elovasni. Szóval csak azt akarom írni, hogy engem ez a dolog mélyen megérintett, hogy az USA-ból... és ilyen sokan... és inkább beteszek egy képet, csak, hogy megnyugodjanak a kedélyek. (Nem mellesleg Ty Pennington csupasz mellkasa engem is sokkal inkább lázba hoz, mint a bitumen, amit le kéne penterálnom.)
Ty Pennington seems to be the call of wilds. There are people looking for his wife, others from the far USA click on me just for being one of the hits of Google. I can imagine the hunderds - yes, I meantioned hundreds because that is how much they are - of feverish women looking for Ty Pennington on the internet - I can understand them for sure - then finding my blog where there is nothing, nothing about Ty just a link to youtube, and some words in Hungarian, meaningless for them. What I want to say is that I am deeply touched by the high amount of hits, and from the USA, so now I want to publish a photo about Ty Pennington to pour oil on troubled waters. (By the way the naked chest of Ty Pennington throws me into fever rather than the bitumen I should care about right now at work.)

(A forditásért köszönet Jevának.)

Gondolkodom, tehát...

Egyébként szerintem agydaganatom van és meg fogok halni. De ez nem akadályozott meg abban, hogy vegyek egy pulcsit és egy aranyos pólót. Illetve, hogy alternatív fűtési rendszereken gondolkozzam a leendő kertesházam melegítésére.
Igen, megint a terveimmel manipulálok. A, B, C és D terv, helló!

Vérem

Elfelejtettem megírni, hogy jó a vérem. Viszont még mindig kijön belőlem a főtt étel, így szendvicseken, csokis kenyéren és ropin élek. Meg narancson és répán. Plüsskutya egyébként imádja a nyers répát, nekem meg nincs szívem elmondani neki, hogy az nem velős csont hiába ropog ugyanúgy.

Van nékem...

... egy gyönyörű ezüst nyakláncom. Most vettem és muszáj róla posztot írnom, mert szép és tök jól áll. Két soros és szépséges. Meg vagyok elégedve magammal is és a lánccal is. Pedig ma nem így kezdtem a napot, hanem vérvétellel, ezért muszáj volt kompenzálnom, így a lánc pont jókor jött.

Még mindig Chris Cornell

Lassan rá kell jönnöm, hogy rajtam kívül senkit sem érdekelnek azok a zenék, amiket kirakok. De ez az én blogom, így senki sem gátol meg, hogy zenéket rakjak ki. Viszont lehet, hogy be kéne vezetnem a zenékre kötelező kommentelni paktumot, mert nekem fontos a visszajelzés. De az is lehet, hogy ma nyűgösebb vagyok a kelleténél és kicsit rosszul reagálok, ha számomra fontos dolgok kommentek nélkül maradnak. Ez olyan lehet, mit a Gerald Buttleres dolog. De itt most tényleg példákkal is demonstráltam Chris Cornellt, szóval nem mondhatjátok, hogy nem ismeritek. Fületek pedig van, hogy eldöntsétek melyik jó, melyik rossz.
Oké, abbahagytam. Igazából az bánt, hogy a férfias férfiak is vinnyogó nyunnyokká alakulnak. Hová tart ez a világ?!

Zenekurva

Szeretnék hangot adni felháborodásomnak. Chris Cornell elkurvult. Nyomi, vinnyogó popsztárocska lett a vad és érzéki hangú rockerből. Chris Cornell egy kurva. Pfejjj...
Figyeljetek, mutatom:
Before:

After:

Helyzetjelentés

Fáradt vagyok, de ez jóleső fáradság. Olyan, mint amit egy tök jó hétvége után érzel.
Szombaton gyors nagybevásárlást tartottam, beszereztem olyan nélkülözhetetlen dolgokat (alapvető élelmiszer, helló!), mint virágföld, virágcserép és fogpor. Meg persze kaját is, így megint értelmet nyert, hogy minek is van az a szekrény a konyhába, aminek csak akkor van világítása, ha kinyitod az ajtaját.
Aztán este jöttek a csajok, akik bevetették magukat a kanapéra, csicseregtek, ruhákat válogattak, vigyorogtak. Majd előkerültek a társasjátékok és bár kevesett játszottuk, azért szuper volt. Utána dvd-t néztünk, mikor aztán Jeva szépen bealudt, mi még a hugival bevállaltuk a Sötét lovagot, aminek hajnal 3-kor lett vége. És ahogy az lenni szokott Jeva akkor ébredt fel, így még kicsit dumáltunk elalvás előtt.
Reggel Plüss ébresztett minket, akinek már sürgös volt a dolog. Utána piknik jellegű reggelizést csaptunk, majd játszottunk még egy kört az egyik társassal. Kedden pedig szépen hazafuvarozom a csajok pakkjait.
Ma pedig az Anyukámat viszem a fodrászomhoz. Ha neki is csinál valami klassz frizurát, akkor esküszöm terjeszteni fogom az igét, hogy csak hozzá menjen mindenki.

Hónap kedvence

Január hónap Kt Tunstall-é. Enjoy.

Utálom a szelet

Megkaptam a tájékoztatót, ami aztán nem tetszett, és hiába olvasgattam utána, akkor sem fogott meg. Aztán pedig viharosan betódult az agyamba, hogy tavasszal festeni akarok, meg új ágy és szekrény, amit az Ikejában sem két forintért árulnak. És szeretnék egy laptopot is. Így most küzdök a materiális és a mentális vágyaimmal. Kérdés, hogy melyikük győzedelmeskedik. Bár igazából nem kérdés, hiszen el van döntve. A fejemben már gigászi maratonként tegnap óta tartanak a csaták. A materiális vágyak győznak, hiába írok listát, pro és kontra by Lorelai. Szóval a tanulás kicsit elnapolva, vagyis átcsúsztatva az év második felére, esetleg jövő ilyenkorra. Addig új iskola, új tanfolyam keresése, amíg rá nem találok a nekem szimpatikusabbra. Mert kell az nekem, hogy jókedvvel (bőséggel) menjek iskolába, itt meg nincs. Különben meg olyan keserű volt a tájékoztató, mint a torkon akadt algopyrin. Gondoltam is rá, hogy írok nekik egy mélt, hogy a tájékoztatójuknak hála örökre elvették a kedvem a tanulástól. Aztán persze nem tettem, mert nem tudnám szavakban leírni neki azt, hogy utáltam az egész reklám szöveget és a piros-narancssárga lógót és hozzá a keserű utóízt.
A lényeg igazából az, hogy festés, ágy, szekrény, laptop és tanulás. Ez várható az új évre. Most pedig leginkább csak azt várom, hogy elmúljon a migrénem.

Ez van

Kértem egy tájékoztatót, aztán majd meglátom. Végülis 180 ezer forintról van szó. Kurta sok pénz. De tanulni akarok és már olyan régóta tetszik. 2009 a tanulás éve meg az elengedésé. Lehet, hogy meg kell tanulnom elengedni a vágyaimat. Mindegy, még kapirgálok, hátha.

Egyébként pedig a főutak tegnap is járhatóak voltak, egyedül a ház elé beparkolással voltak problémáim, mert ott nem volt felsózva a parkoló. Reggel pedig félelmetes volt a sok árokba borult kamion és a helyszínelő rendőrök között szlalomozni, de csúszás nélkül megúsztam, mert tank egy szuper kocsi, én meg türelmes sofőr vagyok.

A doki pedig vérvételre küldött, de majd csak jövő héten megyek el, mert addigra szedem össze a bátorságomat. Igazából nem, de a doki szerint nincs rákom és valószínüleg megmaradok.

Pimasz és szexi

Eddig azt irtam, hogy rövid. Tévedtem. Most rövid. Nagyon, nagyon rövid.

Extrem makeover home edition

Álmomban Ty Penningtonnal vitatkoztam arról, hogy szerintem egy 12 fős családnak kár 500 négyzetméteres házat építeni, mert képtelenek lesznek fenntartani. Hiszen a bemutatófilmjükben is elhangzott, hogy sokszor kajára sem tellik nekik. Most meg kapnak 500 négyzetmétert és 3 luxus autót, egy hónap múlva meg éhenhalnak.
Ty Pennington válasza csak ennyi volt: Welcome (home) to the real world Rézangyal!

Tanulni, tanulni, tanulni

Durván elkapott a "valamit tanulni kéne láz". Állítsatok meg! A végén még alumíniumkohász leszek vagy galvanizáló.

Vagy nem

Beteg vagyok. Vagy nem. Félig vagyok beteg. Vagy nem. Igazából már nem is tudom. Szombaton viszont nem tudtam elmenni a barátaimmal szórakozni, pedig megigértem és Hugit is sikerült így jól átvernem, de tényleg nem volt szándékos.
Igazából az van, hogy ha szilárd ételt eszem, akkor az néhány óra múlva simán kijön belőlem. Úgyhogy teát és ásványvizet iszom, meg kekszet eszem, mert akkor még nyerek plusz pár órát, hogy kijöjjön belőlem. Viszont nem soványodtam le, nem vagyok levert, nincs lázam. Szóval igazság szerint semmi bajom sincs, leszámítva azt, hogy szilveszter óta nem ettem egy jót. Gondolkodom rajta, hogy nem e laktóz. De a sima sültkrumplitól is rosszul leszek, pedig abban semmi tej nincs.
Szóval csütörtökön dokihoz megyek, aki majd megállapítja, hogy mi bajom van. (Feltehetőleg rákos vagyok és meg fogok halni.) Már most utálom az egész cirkuszt a vérvétellel és egyéb hülyeségekkel. És a hematológiát is utálom, mert ilyenkor mindig ott kötök ki és a hematológia nem egy móka, kacagás. Pfffej.

Test

Egyébként meg szerintem nem gáz, hogy folyamatosan csokis kenyeret zabálok. Igaz, hogy nő tőle a fenekem, de hát JLo óta tudjuk, hogy a nagy fenék szexi. A plusz kilók a mellemen is meglátszanak, bár erősen kétlem, hogy néhány csokis kenyértől bögyös-faros menyecske leszek. Csak gondoltam szólok.

Boldog lila

Határtalanul boldog vagyok. Tudom, hogy ő is az, és ez a lényeg. Meg az, hogy végre felvehetem a szépséges lila ruhámat szeptemberben.
Nagyon sok boldogságot!

Slicing Condor

Pont így néz ki Rézangyal cartoon heroes álruháját felöltve:

 

Szuperhősgenerátor

Zombik már pedig vannak

Most szembesültem kamaszkorom szerelmének újbóli felbukkanásával. Egész pontosan már 2007-ben felbukkant, én meg fáziskéséssel működöm. Szerencsére, mint majd minden kamaszkori szerelmem ez is plátói alapon működött. Szóval én odáig voltam a hangjától, a sármjától, és az egész férfias kisugárzásától. Ő pedig azt sem tudja, hogy a világon vagyok. (Egy tökéletes világban mindez másképp lenne.)

Aztán jöttek a drogok - mármint nála, nem nálam. És most újból felbukkant, hogy a hideg futkározzon tőle a hátamon. Egy zombi. Megáll az ész.

Romantika

- ... azt nem tudom, hogy van e most csaja, de azt tudom, hogy van egy gyereke. A felesége meghalt, mikor a kislány 7 hónapos volt. Úgyhogy most egyedül neveli...

- Milyen romantikus!

Arc

Azt nem is meséltem, hogy járt nálam Winston, aki vizuális szemszennyeződést kapott általam. Mert én soha sem állítottam azt, hogy jó nő lennék. Sőt. A jó nő imidzsemet punk frizurám sem segíti. El is mondom nektek, hogy hogyan is nézek ki, csak, hogy többet ne esettek abba a hibába, mint Winston.

Két színű punk frizurám van: piros, fekete. Én imádom és magasról letojom az olyan kritikákat, miszerint nem illik hozzám. Szerencsére azoknak az embereknek tetszik, akik valóban ismernek; nekem is tetszik, így aztán könnyebb le szarni azokat, akiknek igazából nem is adok a véleményükre.

Homlokom magas, arcom hosszúkás. Szemem keskeny, amit a szemüvegtől még kisebbnek tűnik. Ha nevetek a szemem összeszűkül és csak egy csík lesz belőle, mint Rene Zellwegernek. Orrom pisze, a teteje szabályszerű félgömb. Tipikus kisgyerek orr. Szám vastag, örökké mozog, akkor is ha nem beszélek, ugyanis nem tudok uralkodni az arcmimikámon. A felső fogsorom eláll, ez egy gyerekkori balesetnek köszönhető, amiben eltörtem az állam. Így, ha nevetek, vagy csak mosolygok rögtön szembesülsz egész felső fogsorommal, amitől erősen rágcsáló (egyesek szerint manó) kinézetem van.

Ezen kívül kicsi a mellem, nagy a seggem, és most éppen híztam 4 kilót, szóval kövér vagyok. Ne legyenek senkinek illúziói, nem az a fajta csaj vagyok, akibe első látásra bele lehetne szeretni. Egyesek szerint sokat dobna rajtam, ha szép hosszú hajam lenne, mint minden nőcis nőnek. Egyeseknek ezért azt üzenem, hogy volt szépséges hosszú hajam, ami mögé jól el lehetett bújni, így gyakorlatilag senki nem látott belőlem semmit csak egy nagy kupac hajat és egy vékonyka testet. Utáltam magam, utáltam a testem, utáltam a hajam.

A hajam most rövid, vagány. Én pedig imádom magam, imádom a testem, imádom a hajam. Ha azt mondod nem illik hozzám az új frizurám, csak nevetek rajtad és tudom, hogy nem ismersz. Szeretem magam, büszke vagyok magamra, a családomra, a barátaimra. Tisztában vagyok önmagammal, a vágyaimmal, a céljaimmal az életemmel. Ismerem magam, a lehetőségeimet és a korlátaimat. Boldog vagyok.

30 és fél éves koromra sikerült összhangba kerülnöm önmagammal. Tegye fel a kezét, akinek mindez sikerült! Kalandorok kiméljenek.

Boldogat, újat!

Betartottam az ígéretem és nem nyúltam klaviatúrához az utolsó bejegyzésem óta. Vagyis ez így nem igaz, mert az e-mailjeimet olvastam. Ebből tudom, hogy Confessor a legjobb pasi a Földön. Igazán kár, hogy mindez csak plátói alapon működik. Íme, egy újabb bizonyíték arra, hogy az Élet bizony unfair, erre még a középiskola és a főiskola sem tud felkészíteni, pedig ezek állítólag az Élet első lépcsőfoka.
De nem csak erről akartam írni, hanem leginkább arról, hogy új év, új élet, ami persze nem igaz, viszont jól hangzik. Vagyis, ha leginkább meg kéne határoznom, hogy mikortól van számomra új év, akkor azt mondanám, hogy a nap mikor hazajöttem Norvégiából. De inkább mégsem, hanem december 24-e, mikor rájöttem, hogy ha nem hagyok fel a siránkozással és vádaskodással, akkor elveszítek egy számomra nagyon fontos embert. Közben nem meglepő módon az is kiderült, hogy leülni beszélni a másikkal, sokkal célravezetőbb megoldás, mint magamban füstölögni.
Szóval, én hiszek benne, hogy a 2009 valóban a MI évünk lesz. Főleg azért, mert nagyszerű emberekkel vagyok körülvéve. Így aztán, nincs is más hátra, mint, hogy igazán boldog évet kívánjak nektek!