2009. január 2., péntek

Arc

Azt nem is meséltem, hogy járt nálam Winston, aki vizuális szemszennyeződést kapott általam. Mert én soha sem állítottam azt, hogy jó nő lennék. Sőt. A jó nő imidzsemet punk frizurám sem segíti. El is mondom nektek, hogy hogyan is nézek ki, csak, hogy többet ne esettek abba a hibába, mint Winston.

Két színű punk frizurám van: piros, fekete. Én imádom és magasról letojom az olyan kritikákat, miszerint nem illik hozzám. Szerencsére azoknak az embereknek tetszik, akik valóban ismernek; nekem is tetszik, így aztán könnyebb le szarni azokat, akiknek igazából nem is adok a véleményükre.

Homlokom magas, arcom hosszúkás. Szemem keskeny, amit a szemüvegtől még kisebbnek tűnik. Ha nevetek a szemem összeszűkül és csak egy csík lesz belőle, mint Rene Zellwegernek. Orrom pisze, a teteje szabályszerű félgömb. Tipikus kisgyerek orr. Szám vastag, örökké mozog, akkor is ha nem beszélek, ugyanis nem tudok uralkodni az arcmimikámon. A felső fogsorom eláll, ez egy gyerekkori balesetnek köszönhető, amiben eltörtem az állam. Így, ha nevetek, vagy csak mosolygok rögtön szembesülsz egész felső fogsorommal, amitől erősen rágcsáló (egyesek szerint manó) kinézetem van.

Ezen kívül kicsi a mellem, nagy a seggem, és most éppen híztam 4 kilót, szóval kövér vagyok. Ne legyenek senkinek illúziói, nem az a fajta csaj vagyok, akibe első látásra bele lehetne szeretni. Egyesek szerint sokat dobna rajtam, ha szép hosszú hajam lenne, mint minden nőcis nőnek. Egyeseknek ezért azt üzenem, hogy volt szépséges hosszú hajam, ami mögé jól el lehetett bújni, így gyakorlatilag senki nem látott belőlem semmit csak egy nagy kupac hajat és egy vékonyka testet. Utáltam magam, utáltam a testem, utáltam a hajam.

A hajam most rövid, vagány. Én pedig imádom magam, imádom a testem, imádom a hajam. Ha azt mondod nem illik hozzám az új frizurám, csak nevetek rajtad és tudom, hogy nem ismersz. Szeretem magam, büszke vagyok magamra, a családomra, a barátaimra. Tisztában vagyok önmagammal, a vágyaimmal, a céljaimmal az életemmel. Ismerem magam, a lehetőségeimet és a korlátaimat. Boldog vagyok.

30 és fél éves koromra sikerült összhangba kerülnöm önmagammal. Tegye fel a kezét, akinek mindez sikerült! Kalandorok kiméljenek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése