Think, think, think

Persze igaz konnyebb megfutamodni, mint itt kint huzni az igat. Vegulis van allasom, igaz, hogy nem tudok dolgozni, de ez mar reszlet kerdes. Vannak papirjaim, van lakasom. Akar minden okes is lenne, de megsem az. Hogy miert? Az elmult 2 honapban olyan dolgokat eltem at, amit a legmereszebb almaimban sem kezeltem volna. Annyi megalaztatast, utest es rugas kaptam, amit eddigi eletemben soha. Persze mindenki johet azzal, hogy ami nem ol meg az erosebbe tesz, de azoknak kivanom azt, hogy eljek mindezt at, aztan en kezsegesen megkerdezem toluk, hogy most aztan erosebbek e. Igen, pontosan tudtam, hogy nem kolbaszbol van a kerites (virslibol, de ez mas teszta). Pontosan tudtam, hogy nehez lesz, de az emberi aljasaggal nem szamoltam. Az emberi tenyezok a legnehezebbek. Az hogy bar hallasz magad korul magyar szavakat, soha nem lehetsz biztos benne, hogy nem forditjak ki amit mondasz. Soha nem lehetsz biztos benne, hogy aki szemtol szemben kedves, az a hatad mogott miket mond rolad. Persze tudom, hogy otthon is ez van, de valljuk be, hogy hazai palyan biztosabban mozogsz, kulfoldon meg legfeljebb lesel, mint a luki nyul. Ezert van az, hogy gyakorlatilag en itt mar minden voltam, a ribanctol, a kurvaig at a haszonlesoig minden. Persze, igen halas vagyok, hogy befogadtak, enni adnak, de mellette meg is alaznak. Es ez amit mar nem birok tovabb...