2008. október 22., szerda

Norvégok, postaládák

Ma hajnalban megharapott egy postalada. Kikanyaritott a kozepso ujjambol egy jo darabot. Persze egy masodperc alat verben alltam, es veletlenul sem azokra az ujsagokra cseppent, amelyikbol sok van. Igy ma a Folkethusben valakik veres Dagensveint es Oppland Arbeiderblad-ot olvasgatnak.
Aztan volt az is, hogy kiderult, hogy ijeszto vagyok. De igazabol az derult ki, hogy megis beteljesult a remalmom. Vagyis, az, hogy a sotetbol egyszer csak elokerul valaki. Persze azt nem tudhattam, hogy az a valaki elobb sikit. Igy nekem mar nem kell. Igazabol az o hibaja volt, mert ki a fene futkarozik hajnal fel 4-kor fejen fulhallgatoval a sotetben. De higyjetek el futkarozik. Fagyban egy szal rovidgatyaban, ujjatlan poloban, fejen fulhallgatoval. Norvegok. Komolyan mondom, norvegok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése