Ricsaj

Miota fent lakom a hegyen gyakorlatilag egy percet sem aludtam. Litvan szomszedaim folyamatosan buliznak. Ma ejjel athivtak a haverjaikat es hajnal 1-ig buliztak, ami kb. abban merult ki hogy betettek egy dvd-t, majd elkezdtek beszelgetni, tulkibalva a filmet. Egy kicsit hallgattam oket, majd atkopogtam, hogy hajnalban keltem, faradt vagyok, legyenek kedvesek halkabban. Ot percig tartott a halkabban, majd ujbol rajcsur. Probaltam en aludni, isten latja lelkemet probaltam. Kesobb mar azon is gondolkodtam, hogy kifekszem a kozos helyisegbe es ott alszom, de errol hamar le kellett tennem, mert hallottam, amit a szomszed folyoson a lengyelek egymas verik. Esemenydus ejszakank volt, amit megfejelt a folyamatos aramkimaradas. Ugyanis este 7 es 12 ora kozott az aram hol van, hol nincs, mint a meseben. A feltetelezesek szerint valakinek zarlatos valamije, ami aztan folyton leveri az aramot. Ezzel nem is lenni semmi baj, ha a biztositek nem a vilag vegen lenne. Vagyis ugy, hogy az elso emeletrol lebotladozol a foldszintre, ki a hazbol, atbucskazol egy nagy reten, at a szomszed hazba, malyd onnan az a pincebe, ahol a kapcsoloszekreny van, majd egyszerre lehetoleg egy mozdulattal felkapcsolod a biztositekot. Mindezt persze tok sotetben. Aztan hangosan imadkozol, hogy ne csapja le amig at nem ersz a hazba. Vagyis onnantol folyamatosan imadkozol, hogy most inkabb mas menjen at es kapcsolja fel az aramot.
Hat ilyen az elet a hegyen.