Húsvéti mese

Tudom, hogy már el is felejtettük a húsvétot, én mégis azzal jönnék, hogy milyen szuper hétvégém volt. Leszámítva a szombatot, amikor iszonyatos migrénem volt. De azért hősiesen elcsoszogtam csekkeket befizetni, ügyeket intézni. Sőt még díszzacsikat is gyártottam zsinórba, hogy másnap tudja a nyuszi, hogy hova is kell hoznia a sok ajándékot.

Vasárnap reggel aztán nem csak a díszzacsikat találta meg a nyúl, hanem Anya lakását is, ahol elszorva mindenütt birkák voltak, így a gyűjteményem újabb barikkal gyarapodott. Lassan már tényleg úgy néz ki a lakás mintha birka támadás érte volna. Délután pedig összetrombitáltuk a csapatot és irány Balatonfűzfő, bobpálya és kalandpark.

A bobozás király volt, leszámítva a rajzó darazsakat, amik első körben Ágit meg is csípték. Ez után már csak egy körre vállalkoztunk, mert nem akartunk még több csípést beszerezni. Így is olyan erővel csapódtak az arcunknak, karunknak és gabalyodtak bele a hajunkba, hogy az is bőven elég volt.

A kalandparknál aztán tele lett a gatyánk. Mindenféle kötelek és akadálypályák voltak kifeszítve a fák tetejére, olyan, amit csapatépítés címen találnak ki a hr-esek. Álltunk alatta kövé válva, tériszonnyal közdve, egészen addig, míg két kb. 10 éves kiskölyök simán végig nem ment a felnőtteknek készített pályán. Ekkor aztán a csapat egyik fele (a bátrabbak) belendült és megpróbálta a lehetetlent. Persze elkelt nekik a biztatás. Egyes állomásokon kisebb pánikroham lett úrrá rajtuk, de mivel lejönni csak úgy lehet, ha végigmész a pályán vagy visszafordulsz, szintén a pályán, így inkább végigcsinálták. Hihetetlen bátrak voltak, én egyszerűen képtelen voltam egyáltalán kipróbálni is, egész egyszerűen azért, mert a sámlin állva is félek. De azért a lesiklást nem tudtam kihagyni, bár az ellőkés pillanatában halálfélelemmel küzdöttem, azért el kell mondanom, hogy egy hős voltam.

Nap végét hekkezés koronázta a Balaton parton. A halat porcelán tányéron szolgáták fel, citrommal, salátával. A palacsinta a többiek elmondása alapján isteni volt, a hamburger pedig tömve minden jóval. Hihetelen kulturált kiszolgálás, baráti árak, szóval mindenkinek javaslom, hogy menjetek hekkezni a balatonfűzfői strandra és ha már ott van, ne hagyja ki a bobpályát és a kalandparkot.

Hétfőn kicselezve a locsolókat Gridel és Jeva meghívtak a nagyijukhoz társasozni. Aztán persze kiderült, hogy az összes locsoló a nagyi házhoz jön, hogy megöntözze a lányokat. Így én is kaptam belőle, hogy ne hervadjak el. A finom sonkás, tojásos ebéd után Anyával kocsiba ültünk és meglátogattuk az alcsútdobozi arborétumot. Azaz meglátogattuk volna, ha nem támadtak volna le minket első körben a kullancsok, majd kiderült, hogy kutyával tilos a bemenet. De addigra már 3 kullancsot is sikerült Plüssről leszednem, így inkább hazamentünk, mert én rettegek a kullancsoktól.

Pont így telt a húsvétom, sok barival, locsolókkal, kullancsokkal, aki nem hiszi járjon utána.