Blogtali

Gyakorlatilag nem tudok pontosan érkezni blogtalálkozókra, mert mindig közbejön valami. Most a valami én voltam, mert vagy fél óráig bugyiban rohangáltam és előadtam a "nincs egy rongyom, amit felvegyek" magánszámot. Elugrottam Solért, aki a személyes gps-em, nélküle én és Budapest egyszerűen nem működünk. Most is ő mondta, hogy jobbra vagy balra és mikor váltsak sávot.

Utálok Pesten vezetni, mert azt gondolom, hogy mindenki úgy vezet, hogy soha nem néz a tükörbe, és kb. vagy sikerül a napot koccanás nélkül megúszni vagy nem. Nekünk pl. éppen sikerült, egy baromarcú ugyanis azt képzelte, hogy rajtam kersztül vált kb. 3 sávot. Szeretném azt képzelni, hogy az ütközés elkerülése fergeteges reflexeimnek köszönhető, de az igazság az, hogy ebben leginkább a főnökömtől való félelem dominált, mert hogy a fenébe magyaráztam volna ki azt, hogy szombat este összetöröm azt az autót, ami a menetlevele szerint Bicskén a telepen áll és nem is én vagyok felhatalmazva arra, hogy vezessem. Szóval utána kb. 2-szer lefulladtam, majd hogy kiadjam magamból a feszültséget sikítottam akkorát, hogy a környék ablakai megremegtek.

Így értünk a Tandemhez, ahol már várt minket a kis csapat: Confi, Nasha, 979 (akinek nem is mondtam, hogy haragszom rá, mert nem folytatja a zombis történetét), Bahha, majd felbukkant Hutyu is. Innentől aztán elszabadult a "pokol" és számomra követhetetlenné vált, hogy mikor ki érkezett. Viszont az biztos, hogy találkoztam Woof-fal végre. Aki egy tündéri srác, és én megint szerelmes lettem, így igazán nem fair, hogy megint a pasik járnak jól. (Az este egyik témája az volt, hogy legjobb lenne biszexnek lenni, mert nagyobb lenne a merítés, kár, hogy később kiderült, hogy igazából nem is vagyok nő, mert nem nézek meg más csajokat illetve szeretek... ööö... hát... izé... szopni. Ezen kivül pedig nem gondolom azt, hogy Kate Winslet dögös és Maryl Streep jó nő.)

Szóval miután kiderült, hogy nem is vagyok nő, bámultam a pasikat a másik asztalnál és hangosan kiabáltam, hogy milyen cukik. Még Confit is beküldtem az egyik után a wc-be, de neki nem jött be a kiszemelt áldozat. Ami nem is baj, mert végre több marad nekem. Így is kisebbségben voltunk 4-en heterók egy igen melegre sikeredett blogtalálkozón.

El kell mondanom, hogy szuper blogtali volt, hihetelen eredeti arcokkal. Szeretnék még több ilyet, már ha ti is szeretnétek és nem tartjátok gáznak Misi mókust vagy a rövid hajú patkányt a Macskafogóból.

A hazafele útról is tudok mesélni. Mint pl. az 1-es főút le volt zárva Bia és Pest között, nekem meg nincs autópálya marticám, így először próbáltam követni a terelőutat kijelölő sárga nyilakat, amik azonban két körforgalom után szőrén-szálán eltüntek. Valahol a Magyar Posta központi elosztójánál kötöttem ki, ahol három éjjeliőr is képtelen volt megmondani, hogy merre menjek. Végül Sol (a gps) megtalálta a kivezető utat Budakeszin, Pátyon és Zsámbékon keresztül. Lassan már megszokom, hogy minden blogtali után úttalan-útakon vagyok kénytelen hazaevickélni. Miután Solt kitettem a hegyen, rátértem a 100-asra, és azt gondoltam már nem érhet semmi baj. Csak azzal nem számoltam, hogy az őzek is talákozót szerveztek az út közepén. Kb. az ötödik előttem átfutó őztől már olyan szinten pánikba estem, hogy gyakorlatilag hazáig lépésben haladtam, az út közepén, miközben sasszemként pásztáztam az erdőt. Végül hajnal háromra értem haza kimerülten és fáradtan, de élményekkel teli.

Kösz fiúk, lányok ismét klasszak voltatok!