2009. július 8., szerda

Megöl az ideg

Alvajárok, megint. Ez amilyen mókás így leírva vagy kimondva, annyira döhítő és félelmetes szembesülni vele. Reggel iszonyú fáradtan kelek és megdöbbenve veszem észre, hogy valaki összepakolta a tiszta ruhákat, ismeretlen helyre rakta a csekkeket, menetkészre pakolta a cuccomant és felhúzta a redőnyt. És ez a valaki én voltam.

Igazából csak egy kérdésem lenne. Még hány darabot akartok belőlem?

1 megjegyzés:

  1. Ez nem hangzik túl jól... Kapsz tőlem ajándékot, hátha felvidít egy kicsit, nézz be a blogomra érte!

    VálaszTörlés