Macesz szülinap

Amikor érzed, hogy jó helyen vagy, jó időben, jó emberekkel az olyan mintha kinyílna a világ. Tudod, hogy egyszerűen működik. És hajnal kettőkor fizikális fájdalmat érzel, hogy haza kell menni, mert életed egyik legjobb beszélgetésén veszel részt. Remek Macesz szülinap volt, remek emberekkel. És tudod mit? Azt gondolom, ha Dodi azt mondja menj vele, hát menj vele. Neked most erre van szükséged és én mindenben támogatlak. Nagyon szeretlek és még minimum kétszer 25 év, az nagyon jó lenne!

Nem szeretem Gesztesit

Azt hiszem életem egyik legrosszabb éjszakáján vagyok túl. Volt benne fulldoklás, hányásba torkolló köhögés, laktóz és egyéb allergia, 38 fokos láz, kisebb önkívület, vér, verejték és könnyek. És ebben nincs egy cseppnyi túlzás sem.

Viszont sikerült végre kiolvasnom két rosszullét között azt a könyvet, amit már 2 hete(!) olvasok. Ami gyakorlatilag minősíti magát a könyvet is. Nálam egy jó könyv kb. 1 napig tart, mert falom a betűket, és mert érdekel, leköt, izgalmas... stb. A Gyűrűk Ura mindhárom kötete nekem max. 2 nap. Egy vastagabb Harry Potter pedig egy. Életem legrosszabb könyve A babó egy hónapig tartott, mentségemre legyen szólva, hogy azzal minden Gyűrűk Ura rajongó egyetért, miszerint A babó a világ egyik legelcseszettebb fordítása. Köszönjük Göncz Árpi!

De vissza ehhez a könyvhöz, amit már két hete olvasok. Bulvár könyv. Magyar bulvár. Tudod az a fajta, amit a Storyban és a Bestben nyomnak. Az a fajta, amit Anyánál pont egy pisilés alatt végigolvasok. Ezt a könyvet Gesztesi Károly színművész írta. Ez után a könyv után egyszerűen Karcsi, és nincs utána semmilyen művész úr megszólítás.

Szóval a Karcsi. Régebben bírtam a pasast, Shrek magyar hangját. Örültem mikor összejött a Liptaival, főleg, hogy láttam azt a színdarabot, amiben állítólag... és igen ízzott körülöttük a levegő. A könyv után csak gratulálni tudok Klaudiának, hogy szétmentek, szerintem ez volt élete legjobb döntése, annak ellenére, hogy már ő sem szimpata.

De megint elkanyarodtam, nem lesz ebből összeszedett poszt érzem én. Nah, szóval, kb. a huszadik oldalon végre meg tudtam fogalmazni, hogy mi is a gebasz. Tudod, van az a szitu, mikor a barátnőiddel üldögélsz egy kocsmában, bárban, vagy akárhol és egyszer csak hozzátok csapódik a helyi vagány, a mata részeg kúróbajnok, aki a fejébe vette, hogy a közületek legcsinosabb lányt ő ma éjjel megdönti. Dumál, dumál az isten tudja miről, miközben önmagát fényezi, hogy mekkora kan ő valójában és micsoda menő gyerek. Egy ponton túl már ez annyira terhes, hogy hátra se nézve továbbálltok. Nah, ez a könyv is kb. erről szól. Gesztesi Karcsi Magyarország helyi vagánya, a mata részeg kúróbajnok.

A könyv nagyjából erről szól. Karcsi iszik, nőzik, néha szerepel ebben-abban, lenézi a pórnépet, akik miatt voltaképp ilyen jól megél. A stílusa olyan, minta egy átmulatott éjszaka után próbált volna minden egyes mondatot papírra vetni. Nevetséges. És két hétig tartott, mire elolvastam. Két hét, csak azért mert van az a hülye szokásom, hogy soha nem hagyok félbe könyvet. Áhhh... azt meséletem már, hogy milyen rettenetes éjszakám volt? És ezt csak tetézte ez a könyv.

WTF

Nincs jó hetem, először is leterített megint a köhögővírus, miközben próbaszakaszokat gyártunk napi 1000 tonnával és ISO-ra is készülünk. Éppen ezért felejtős, hogy betegállományba vagy éppen szabira menjek. Így lázasan, fulldokolva dolgozom, én a munka hőse.

Szinte csak aludni járok haza, a barátaim arcát lassan el is felejtem. Plüsskutyát csak aludni látom, meg a hajnali séták alkalmával, mikor fáradtan vonszolja magát a parkban. Csak tudnám ő mitől ilyen kutya fáradt.

A humorom is elveszett, ma például már nem tudtam szívből kacagni azon, hogy Xanaxos délben bejelentette, hogy akkor ő most hazamegy, mert úgy sincs semmi munka. Miközben hegyekben álltak a jegyzőkönyvek és a fúrtminták, a szomszéd laborban pedig éppen idegösszeroppanást kapott az egyik kollegina a rengeteg munkától.

Annak viszont örültem, hogy felvetődött egy lehetőség, miszerint augusztustól közelebb leszek az ágytársamhoz, mi több egész karnyújtásnyi és egy ágyban fetrengésnyi közel. Persze ez azt jelenti, hogy a barátaimnak megint búcsút inthetek, mert fényévekben majd egyszer ha találkozunk, viszont tudok majd hozni nekik igazi hagymát.

Ez a bejegyzés igazából csak azért született, mert több napja gyakorlatilag csak fejben posztolok, ami jó, mert gondolatban frappáns vagyok és vicces; és nem jó, mert ha van időm végre leülni és bejegyzést írni mindent elfelejtek és kicsit sem leszek frappáns és vicces.

Fáradt vagyok és nyűgös, a firefox huszadszor nyeli el a kommentjeimet. Fáj a fejem és a torkom. Már most tele a tököm a világ összes autópályájával, és különben is: brü-hü-hüüü...

Igen, tudom. Ez utóbbi két mondat aztán végkép nem volt se vicces, se frappáns, de most ennyi tellik tőlem és worldpeace.

Pistike

Ma szembesültem azzal, hogy még sem "pistike" a hajam, mert egy bácsi hatalmas kezicsókolommal köszönt nekem a benzinkúton. Igaz, elvárta volna, hogy lemossam az ablakot, de az más tészta.

Pistike

Ma szembesültem azzal, hogy még sem "pistike" a hajam, mert egy bácsi hatalmas kezicsókolommal köszönt nekem a benzinkúton. Igaz, elvárta volna, hogy lemossam az ablakot, de az más tészta.

Heti pasi

Gyorsan írnom kell egy heti pasi bejegyzést, mert a végén még megint múlt heti pasi poszt lesz belőle és az már ciki. Szóval az e heti pasi Ty Pennington. Meglepő, de nem az én fejemből pattant ki, hanem Jeváéból, de direkt jó, mivel ezen a héten a Viasat3 ismét műsorra tűzte a Nagy Házalakítás című sorozatot.

Szóval Ty Pennington. Jó pasi. Macesz szerint nem. De Macesz szerint meg Paul Walker az, aki szerintem nem. Ízlések és pofonok. Szívesen nyálaznék Tyról gyakorlatilag órákon kersztül, hogy milyen férfias, sármos, őrült és jó segge van, meg tud polcot szerelni (és bútorokat, meg házat építeni, szépen berendezni... stb.), ami nálam plusz pont és tizes skálán a maximális 11 pontot kapja ezért. Szóval nálam abszolút top ten. Leginkább a polc szerelés miatt. Rá kell jönnöm, hogy van valami szexi abban, ahogyan a férfiak az ütvefúrót fogják. Ez biztos valami tudatalatti dolog, ami az őskorból ered, ahol az volt a legférfiasabb férfi, aki erősen tudta markolni a szekercét és azzal képes volt zsákmányt ejteni. Szóval ami az ősasszonynak szekerce, az nálam ütvefúró. És valljuk be Ty Pennington mestere az ütvefúrónak, szögbelövőnek, fűrésznek... stb.

Igen tudom, hogy ebből a bejegyzésből gyakorlatilag senki semmit nem tudott meg Ty Penningtonról, max. csak azt, hogy nekem bejön a segge és hmmm... az ütvefúrója. De vígasztaljon benneteket az, hogy most képekkel is alá tudom támasztani nyáladzásom tárgyát.

(Ugyan itt: várom jelentkezését azon férfiaknak, akik tudnak polcot szerelni, lehetőleg félmeztelenül, az esti órákban, az ország észak-nyugati térfelén. Azt találtam ki ugyan is, hogy közülük választanám ki a leendő férjemet. Név és cím a szerkesztőségben.)

Jó nekem

Azt kell mondjam szeretem a 21. századot. Itt van ugye az internet, meg a számítógép és bárhova vihetem netezhetem és írhatom a blogomat, ahol tetszik. Most épp Tamásiban a Nagyikámnál. Zseniális.

És azt is szeretem, hogy három nap pihenés, Xanaxos nélkül, mérgelődés és töszmörgés nélkül. Igaz, hogy marhára hiányzik az ágytársam, de hallhatom minden nap a hangját és az is szuper. Végül is Norvégiát is kibírtuk, az pedig három hónap volt. Szóval nyugi van és töltődés, egyedül Plüsskutya pörög ezer százalékon, mert macskák, zsenge fű, őzek és nyulak szaga és ő mint városi kutya tobzódik az élvezetekben. Csak akkor kerül homok a gépezetbe, ha eltünök a láthatáron, mert akkor pánik van és hiszti, egészen addig, míg elő nem kerülök. Gyakorlatilag szimbiózisban élnünk Plüsskutya meg én.