Torkos

Muszáj volt ennem egy Raffaleot. A rosszullét csak percek kérdése.

Cipők, szekrények, laktóz

Ez egy erősen csajos blogbejegyzés lesz, cipőkről és gardróbszekrényről, csak szólok.
Szombaton sikerült venni az Ikejában egy tuti szekrényt a cipőimnek - érted, nem nekem, hanem a cipőimnek (amik csúnyák) - az előszobába. Így most nincsenek cipők elszórva az útban, sőt még a táskáknak is jutott hely, meg Plüsskutya műtyűrjeinek, mit pl: világítós nyakörv, sipolós labda, gumicsirke, összecsukhatós ivótál. Sőt még a csizmáim is befértek, mind a 3 pár. Nagyon csinos lett, tényleg. Csak kicsit fárasztó volt felcipelni a 4.-re, mert az hagyán, hogy lapraszerelt, de sehol sincs fogása, súlyban meg eléri a mázsa huszat. Ezután már csak összeszerelni nagyobb cselendzs, de én imádom a kirakókat, ahogy az Ikeja lapra szerelt bútorait is, bár igazán kitalálhatnának olyan csomagolást is, ami magától felsétál a 4.-re.

Anyának is vettünk egy Tv állványt, antikolt bútorlap, az életben nem láttál még ilyet. Furnérlemez antikolt műanyagbevonattal. Az Ikejások zsenik, én mondom nektek. Legalább az én cipősszekrényem nem akar többnek látszani, mint ami. Középen üveg helyett frankón műanyag lemez van. Proli cipősszekrény csúnya cipőimnek és Plüss holmijainak. Boldog vagyok, na.
Aztán még az is volt, hogy nem bírtam ellenállni a lasagnenak. Olyan vagyok, mit Garfield, pedig tudom, hogy a lasange rossz, bűnös dolog, telis teli laktózzal, de oda se neki. Befaltam egy nagy adagot, aztán vártam a hatást. Ami nem jött csak késleltetve, így vasárnap már tényleg csak az ágyban párnák közt opció maradt. Még szerencse, hogy addigra összeszereltem mindkét szekrényt, így az ágyból is csodálhattam az új cipősszekrényemet, ami csodaszép. A Jézuska megint kitett magáért.

Pom-pom

Azt végképp nem gondoltam volna, hogy el kell magyaráznom ki az a Gerald Butler. Hogy kicsoda Gerald Butler? Nem ismeritek? Pedig bámulatosan tudja változtatni az alakját. Ha akarja olyan, mint egy kifordított bundakesztyű... jah, nem az más...
Szóval Gerald Butler. Gerald Butler szép. Gerald Butler jó. Gerald Butlert szeressük. Gerald Butler a mi drágassszágunk. (Bocs, agyamra ment a sok Gyűrűk Ura.)
Igazából csak annyit akarok mondani, hogy tessék megnézni a Ps. I love you-t, mert kötelező és házifeladat, ki fogom kérdezni. Aztán megbeszéljük ki is az a Gerald Butler. Mert a Ps. I love you ugyanolyan kötelező csajos film, mint az Igazából szerelem vagy a Nő kétszer.
Lehetőleg sok zsepivel üljetek le, meg csokival, bőgés és röhögés garantált. Néha külön-külön, de leginkább egyszerre.

 

Napi hiszti

Pedig most is adtam a szívemből, lelkemből egy darabot, miszerint csalódtam egy férfiban. Erre megint az a válasz, hogy tücsökciripelés. Hiába már a szerelmi drámák sem mozgatnak meg bennetek az érzelmi húrokat. Nem is tudom mi lesz így velem. Igazán szívemből jött az előző bejegyzés, azóta is próbálok mélyeket lélegezni és nem sírni, ha eszembe jut, ami bevallom igen nehéz. Próbálok szépekre gondolni, meg jókra, mantrázom magamban, hogy nyugalom biztos csak valami félreértés, az nem lehet, hogy így..., ilyen galádul... és ostoba módon... És bennetek meg semmi együttérzés. Hát kinek írjon így blogot az ember lánya?!

Látod Eszi, ez van, ha az ember kitálal. Vér, verejték és könnyek. Persze. Nektek csak az olyan kis vicces történetek kellenek csak, mint a döbbent őzek, vagy a virágok sétája. A blogíró lelkét meg magasról tojjuk le. Hahhh... megyek bőgni...



(Ui: Ez egy irónikus blogbejegyzés. Igazából boldog vagyok és kiegyensúlyozott. Utoljára pl. október 24-én bőgtem, akkor is a boldogságtól.)

Hüppp...

Most komolyan Gerald Butler játsza a 300-ban Leonidászt? Gerald Butler? Leonidászt? Az én Gerald Butlerem? Leonidászt?
Én még férfiban ekkorát nem csalódtam...

Poszt rajongásról és lélekvándorlásról

El kell mondanom, hogy hatalmas Gyűrűk Ura rajongó vagyok, gyakorlatilag betéve tudom a filmet és a könyvet. Imádom Tolkien világát, a nagyszerűen felépített karaktereket, a remekül kidolgozott életteret.
Tegnap este mivel semmi sem volt a tv-ben, ami lekötötte volna a figyelmem, ezért egyszerűen muszáj volt Gyűrűk Urát nézni. Meg kell hogy állapítsam, hogy Aragorn még mindig tökéletes, Eomernek gyönyörű az orra, Faramir férfias, Haldir pedig jóképű, mert mint tudjuk minden jóképű fiú, meleg. Ezért is akarok következő életemeben jóképű meleg pasi lenni, akinek így értelemszerűen jóképű meleg pasija lesz.
Érdekes, hogy az meg sem fordulna a fejemben, hogy következő életemben esetleg megint nő legyek, egy jóképű pasival az oldalán. Pedig szeretek nő lenni, hamóniában vagyok önmagammal és a nőiességemmel (jaj, ez a nyáladzás nem én vagyok, fogjatok le!), ennek ellenére akkor is az az álláspontom, hogy nőnek lenni néha iszonyú szívás. Szóval következő életemben kérek, kérlek Univerzum, Legfelsőbb Lény, Isten, Allah - vagy a bánatom tudja, hogy hívnak - következő életemben legyek férfi!
Pontosabban meleg férfi, mert hetero férfiként valószínüleg nem érezném jól magam, ugyanis a női lények túl bonyorult és komplikát (tapasztalatból beszélek, néha önmagamtól is hányok), ezen kívül a játszmák felismerésében és kezelésében nem vagyok túl jó.
Szóval marad a jóképű meleg férfi, jóképű meleg partnerrel, már ha ez nem túl nagy kívánság, és van lélekvándorlás. Előre is köszi:
Réz

Még, még ...

Azt még gyorsan le kell írnom, hogy Fülesnek szuper humora van, Confessorral pedig egyforma az izlésünk pasik terén. Meg hordócipelés és macifestés, de ezt már leírta Nasha.